Nullához közelítő jelenlétemnek a közösségi médiában az év elején, volt egy kellemes és egy kellemetlen oka is.

A kellemes az volt, hogy vártam, egyeztettem és szervezkedtem, hogy ígéretünkhöz híven legyen tavasszal is koncert. Hiszen ezzel a jó hírrel akartam indítani az új évet. Ez fájdalmas, de szükséges kompromisszumok árán szerencsére megvalósult.

Bár nem sikerült hétvégi időpontot kitűzni (amiért elnézést kérek a vidékiektől és sajnálom, hogy így alakult). És egyeztetési problémák miatt a vendégek névsorán is változtatni kellett, de ami a lényeg, hogy lesz koncert!

Nem vagyok rá büszke, de be kell vallanom, hogy Scrooge története az emlékeimben nagyon sokáig összefolyt Twist Olivér sztorijával. London, szegénység, kisgyerek, mogorva bácsi – nagyjából ezek maradtak meg a fejemben.

Isten pénze a Budapesti Operettszínházban

Be kell vallanom, nem ért még el teljesen az a sokkhatás, amit a negyedik iksz betöltése jelent, mert volt, ami sokkal jobban lekötötte az értelmemet és érzelmeimet.

Pontosan emlékszem arra a napra, amikor elkezdődött a pályafutásom vokalistaként. A Kőbányai Könnyűzenei Iskolában ültem zeneelmélet órán, amikor kaptam egy sms-t. Persze sose nézem a telefonom órán… ez egy kivételes alkalom volt. :-)

Szóval kaptam egy üzenetet, hogy hívjam fel Zoránt, mert az egyik állandó vokalistája kilépett és engem ajánlottak helyette. Azt se tudtam, hogy maradjak meg a padban! Ahogy kicsöngettek, azonnal hívtam. Nem kezdhettem azzal a mondattal, ami minden művész rémálma: „Istenem! Rajtad nőttem fel!” Pedig így volt!

A Dés60 koncert vokálszekciója (jómagam, Péter Barbi és Óvári Évi)

Kevés nagyobb mumusa van a színésznek, mint az úgynevezett blackout, avagy rövidzárlat. Amikor egyszer csak elmegy a szöveg és az ember hirtelen tényleg úgy érzi, mintha elnyelné a sötétség. Ez a pár másodperc hosszú perceknek tűnik, miközben az agy lázasan kutat valami kapcsolódási pont után. Mi is itt a szöveg?! Zenés műfajban ez pláne nehezített pálya.

Október 23-a kapcsán sokat beszélünk a hősiességről. Politikai, történelmi, pszichológiai megfogalmazások sokféle módon határozzák meg és jellemzik ezt a fogalmat. Nem is beszélve mindennapi harcainkról, győzelmeinkről és vereségeinkről, amelyeknek nap, mint nap szereplői vagyunk.

A napokban volt a színházban a 250. Abigél előadás, amely Szabó Magda születésének századik évfordulójára esett. Ennek kapcsán a Petőfi Irodalmi Múzeumban és a színházban is nyílt egy emlékkiállítás Magda néniről.